Szeretném a fejemet a falba verni.
Vagy nem is tudom mit tennék legszívesebben.
Javíthatatlanul szerencsétlen vagyok.
Amilyen szerencsém van Apu összejön volt nőjével, és ugrott a jövőheti Studesz. :).. De akkor én nem tudom mit fogok csinálni..
Senkihez nem tudok kimenni.. Nem akarok itthon ülni. Egy börtön.. Bezárnak ide a külvilág elől, merthogy veszélyes.. De így mi lesz belőlem?.. Én nem akarok a négy fal között megöregedni..Feszít belül egy érzés.. El akarok menni innen.
Különben is: szombat este van.. : \.. Jó most elég fáradt vagyok. Sőt..
Ma a színpadról is majdnem leszédültem.
De hogy én hogy bánom, hogy a mai délutánt nem kint töltöttem.. el nem tudom mondani. Kint volt a fél KISZlakótelep. Aaaahj..
Szépen lassan elbaszom az életem.
Most annyira nem arra vágynék, hogy epekedjek más után.. mint ahogy már megszokhattam volna, hanem hogy legyen valami biztos pontom.
Már nagyon unom.
Feszít.
És nem túlzok, de már-már fáj, hogy nem tudok kihez menni ki, meg kivel elmenni akárhová. Nem is nagyon akarnak engedni az meg a másik :).
Felőröl.
Ja.. Ma van egy éve, hogy.. ISTENEEEEEM kivagyooook :(.
jo8.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése